Majd ha tenyleg elveszitesz. Majd ha mar nem jovok vissza. Majd ha mar minden veszve lesz, talan, de csak talan rajossz majd hogy mit veszitettel. Es rajossz, talan jobban oda kellett volna figyelned, tobb idot kellett volna ram forditanod es ereztetned kellett volna velem, hogy igenis szeretsz. Mert nem erzem. Egyaltalan nem. Azt mondod nincs lelked tobbe, de en ezt nem hiszem el, inkabb csak jol titkolod elottem. Regen imadtam veled lenni vagy veled beszelni. Persze, most is szeretek, de ott van az a rossz erzes, hogy felek megint veszekedesbe megy at a beszelgetes es megint olyan dolgokat vagsz a fejemhez, amirol fel sem tunik, hogy mennyire megbantottal vele. Eszre sem veszed. Tenyleg nagyon elegem van. Egy kapcsolat ket emberbol all es az ugy nem oke, hogy csak en kuzdok erte, csak en probalom apolni, barmit is ami koztunk van. Haldoklik a kapcsolatunk es neked ez fel sem tunik. De nem fogok szolni, ha tenyleg vege. Csak elsetalok majd, ahogy azt te mar annyiszor tetted. Nem leszek tobbe az, aki meghallgat, akire akarmikor szamithatsz, aki itt van szeret es feltolt ha vele vagy. Nem leszek en.
Szóról szóra igaz👌🏻✋🏻
